Blucher: Klasszikus férfi-félcipő nyitott fűzéssel. A Blucher eredete a robosztus katonacsizma: Blücher von Wahlstatt hadseregtábornok rendelte el a Napóleon elleni hadjáratban, hogy katonáit ezzel a csizmával lássák el.  

Bootsschuhe (vitorláscipő): rugalmas, strapabíró, sós vízzel szemben is ellenálló szabadidő- és nyári cipő, amelyet mezítláb, zokni nélkül viselnek. Jellemzője a 120 cm hosszú bőrszalag, amely a cipő bebújó nyílását veszi körül, és stabilizálja a nedves cipőt. Finoman barázdált talpprofil gondoskodik a víz akadálytalan folyásáról, a jobb tapadásról, így viselője stabilan állhat a hajófedélzeten.

Brogue: A felsőrész lyukasztással történő díszítése jellemzi ezeket a cipőket. Eredetileg a skót és ír pásztorok saját maguk lyuggatták ki a cipőiket, hogy a mocsaras talajon a cipőkbe kerülő víz ki tudjon folyni, és a cipő kiszáradhasson. Ma már a brogue fazonú cipőkön levő lyukak csak a külső réteget díszítik. A brogue díszítés három változatát különböztetik meg: fél-(„semi- vagy half”) brogue, („full”) brogue és „longwing” brogue.  

Budapester: A klasszikus Budapest cipőmodelleket tipikus kelet-európai lyuk-minta jellemzi. Ezt a cipőt a 19. század vége óta Budapesten gyártják. Legfontosabb jellemzője a viszonylag egyenes kaptafaforma és a magas, szélesen lekerekített cipőorr.

Canvas / Plimsoles (gumitalpú vászoncipő): Vitorlavászon cipőként vált ismertté. Legtöbbször len- vagy pamutvászonból készül, fűzővel. Korábban főleg vitorlázók viselték, akiknek könnyű és strapabíró cipőre volt szükségük. Azokat a modelleket, amelyeknek a gumitalpán körbefutó keskeny csík van, Plimsole-nak nevezik. A csík a hajók Samuel Plimsoll által feltalált merülési vonalára emlékeztet.

Chelsea-Boots: Már az 1830-as évek óta létezik. Ezt a cipőt J.S.Hall, Viktória királynő cipésze találta fel. Egy rövid, épp a boka fölé érő csizma. Jellegzetessége a mindkét oldalon a felsőrész anyagába bevarrt elasztikus gumiszalag. A hatvanas években ez a modell Beatles-csizma néven örvendett nagy népszerűségnek.

Derby: Ezt a férficipőt a nyitott fűző és az úgynevezett Derby-szabás jellemzi. A cipő nyelve a felsőrész folytatása, varrás nélkül kapcsolódik a felsőrészhez. A két oldalsó, a cipőfűző által összekötött részt elől nem varrják le, azokat nyitottan hagyják. A cipő nyelve tehát varrás nélkül kapcsolódik a felsőrészhez. A Derby a zárt fűzésű Oxford modell ellentéte. Sportos, kevésbé elegáns, a legváltozatosabban előforduló cipőmodell.

Loafer: Először Amerikában gyártottak 1910-ben. 1930-ban bekerült az egyetemekre és az Ivy egyetemi szövetség szimbólumává vált. A legismertebb modell, Penny-loafer vagy College cipőként is ismert, a nevét onnan kapta, hogy a diákok a rüszt feletti hasítékba szerencsepénzként egy egypennys pénzdarabot rejtettek el. További fontos modell a Tasselloafer, amelyre a bojtban végződő dísz-cipőfűző a jellemző. A loafer könnyű, hajlékony unisex cipő talppal és sarokkal.

Monk-Straps: Derby-szabású férficipő, amelyen a fűzőt egy vagy két csat  helyettesíti.

Oxford: Az egyik legelegánsabb férficipő, amelyet öltönyhöz viselnek. Fő jellemzője a zárt fűzés. A V-formában futó zárórészek a rüszt alatt végződnek. Megkülönböztetik az egy darabból szabott „One Piece Oxford”-ot és a „Plain Oxford”-ot, amelynél a fejrész varrásmentes. További fontos modell a „Captoe Oxford”, amelyet az első részen keresztben haladó varrást jellemez. 

Slipper:  A lapostalpú, sarok nélküli cipőket, amelybe viselőjük egyszerűen belelép, slippernek nevezik. Az elnevezés az angol „to slip” csúszni igéből származik, a fordítása csúszik vagy bújik. 

Wallabee cipők: A Clarks cipőgyár 1967. óta gyártja, a Sioux úgynevezett „Grashopper” mokaszinja a minta. A legtöbb Wallabee bőrből, kreppgumitalppal készül.

Yellow Boots: Először 1973-ban jelent meg a Timberland márka forgalmazásában. Fontos jellemzője a sárgás bézs szín és a vastag gumitalp. Az egyik első víztaszító modellnek számít.